2013. december 26., csütörtök

25. Különös látogató

Harry szemszöge
Gondoltam meglátogatom a legjobb haveromat Louist. Bekopogtam az ajtónál de nem érkezett válasz ezért kinyitottam és bementem. A házban hatalmas kupi volt. 
-Louis!! Itthon vagy?? -kiabáltam. Mikor senki nem válaszolt elindultam a szobája felé. A szobájába belépve megláttam őt az ágyán feküdve és a plafont bámulta. Amint meglátott rám nézett és elmosolyodott és felült az ágyban. Az ágyon ült és nézett maga elé és néha mosolygott egyet-egyet.
-Louis jól vagy?? Mit nézel ott? -kérdeztem. Leültem az egyik fotelba és elkezdtem neki mesélni a napom. Mikor befejeztem ránéztem de ő még mindig ugyanugy ült. 
-Hé Louis! -mentem közelebb hozzá. Mire mosolyogva rám nézett majd elszomorodott.
-Hova tűnt Orsi?? -kérdezte Louis.
-Orsi? Louis miket beszélsz?? Már megint beszívtál?? -kérdezte mérgesen.
-Muszáj volt, nem bírtam ki. -mondta szomorúan.
-Louis kezelésre kéne járnod. -mondtam.
-Igazad van. -mondta majd felállt. Kocsival elmentünk a kórházhoz majd megálltunk a portán.
-Jó napot kívánok. Egy orvost keresünk aki segíteni tudna nekünk,azaz neki. -mutattam Louisra. -drog elvonóra szeretném beiratni vagy amit csinálni kell. -mondtam kicsit furcsán, mert sajnos nem valami választékos a szókincsem. A nő felemelte a mellette elhelyezkedő vezetékes telefont és gyorsan elhadarta valakinek amit kértünk majd hozzánk fordult.
-A 3-as kórterembe várja önöket a doktor úr. -mondta majd a jegyzetfüzetét nézegette tovább mi meg a 3-as terembe mentünk. Egy fiatal mogyoró barna hajú lány ült a székben.
-Jó napot maguk jöttek a drog elvonóra?? -kérdezte és felállt a székből.
-Igen vagyis csak a barátom. -mondtam és kezet fogtam vele.
-Üljetek le és nyugodtan tegezzük egymást mert majdnem egy idősek vagyunk. -mondta és helyet foglaltunk az asztal előtt lévő két székre.
-Ezt a lapot kérne kitölteni. -mondta és elénk tett egy papírt.
-Louis kitöltöd?? -kérdeztem Louis elé tolva a papírt.
-Persze. -mondta és körmölni kezdett.
-Egyébként Dr. Lana Poll vagyok. De szólítsatok Lanának. -mondta Lana.
-Harry Styles. -mondtam.
-Harry Styles?? Ismerős valahonnan. -mondta Lana.
-Kész van. -mondta Louis.
-Rendben akkor Louis gyere a szobádba vezetlek. -mondta Lana és egy közelben lévő szobába mentünk.
-Ez lesz a szobád. Megfelel?? -kérdezte egy gyönyörű mosoly kíséretében.Louis nem válaszolt csak leült az ágyra.
-És kimozdulhat ebből a szobából?? -kérdeztem és körbe néztem. Egy ablak nem volt és semmi nem volt a szobába az ágyon kívül ami a padlóra volt rögzítve.
-Nem. Szellőztetés van 2 naponta. -mondta Lana.
-Dehát itt megfog bolondulni. -mondtam.
-Ezért vagyok itt hogy ez ne forduljon elő. -mondta.
-Louis nem szeretnéd most meglátogatni Orsit? Úgy is itt vagyunk a kórházban. -mondtam és Lana értetlenül nézett rám.
-Nem hiszem hogy kibírnám. -mondta Louis.
-Veled leszek ne aggódj. Kimegyünk ha nem bírod. -mondtam mire beleegyezett így elmentünk Orsihoz.


Louis szemszöge
Beléptünk abba a szobába ahol 1 hónapja nem voltam, de nagyon hiányzott csak sose voltam elég bátor ahhoz hogy eljöjjek. Orsi ugyanugy feküdt az ágyon mint anno. Olyan félelmetes volt őt így látni.
-Harry nem  bírom. -mondtam és az ajtó felé fordultam.
-Louis sokáig nem fogod látni. Kitudja mi fog történi addig. -mondta Harry és valami furcsa volt a hangjában. Oda léptem az ágy mellé és óvatosan megfogtam Orsi kezét. Jég hideg volt és hófehér. Felé hajoltam és egy puszit nyomtam a homlokára. 

Petra szemszöge
A telefonom rezgésére ébredtem fel. 
-Igen?? -mondtam álmos hangon. 
-Felkeltettelek kicsim?? -kérdezte Zayn.
-Hát igen. -mondtam.
-Bocsi nem akartam. Átjössz ebédet főzni anyáéknak?? -kérdezte.
-10 perc és ott vagyok. -mondtam és letettem. Villám gyorsan felöltöztem és már Zaynnél is voltam.
-Hol vannak amúgy anyukádék?? -kérdeztem miközben a répát karikáztam fel.
-Vidámparkban. -mondta lazán. Háttal állt nekem ezért szórakozásból megdobtam egy répa darabkával.
-Héé. -mondta és rám nézett majd közelebb jött hozzám. Megállt előttem és arcunk között csak pár centi volt. Én már kezdtem csücsöríteni mikor az orromra kent egy adag tejszínhabot. 
-Ez nem ér én csókot vártam. -mondtam.
-Na jó egy picit kapsz. -mondtam majd magához húzott és megcsókolt. Közben hátra nyúltam és levettem a pultról a tejszínhabos palackot és mikor szétváltunk az arcába fújtam egy jó nagy adagot. Az egész arca csupa tejszínhab volt. Egy csókot nyomtam a tejszínhabos szájára és közben leszedtem róla a nyelvemmel. 
-Megjöttünk. -nyitott be Trish, Safaa és Walijha. Természetes át öltöztünk már és az össze senni való és evésre kész volt és az asztalon sorakoztak az evéshez szükséges eszközök. 
-Csináltunk nektek vacsit. -mondta Zayn. Leültünk és kellemes társaságban megebédeltünk. Délután nagyon jól szórakoztunk. Safaaval és Waliyhaval társasoztam míg Zayn és Trish Tv-zet. Este elköszöntünk egymástól és mindenki ment a maga szobájába. Zaynnel neki álltunk fürdeni a kádban. Én nyomtam rá a tusfürdőt míg ő dörzsölt a szivaccsal. Egyszer csak hangos sikolyt hallottunk. Azonnal kiugrottunk a kádból és magunkra csavartunk egy törölközőt. Safaa a földön ült és sírt. A konyhából zörgést hallotunk. Én Safaahoz siettem míg Zayn megfogott egy vázát és a konyha felé indult.
-Mi a f*szomat keresel te it?? -hallottam Zayn mérges hangját a konyhából.

Sziasztok! Nem nagyon tudok most mit fűzni a részhez. Csak annyit hogy remélem hogy tetszik :D

Boldog karácsonyt!

Boldog Karácsonyt Kívánok Minden Kedves Olvasómnak! (ha van egyáltalán olyan ember aki olvassa a blogom :( ) Sajnos nagyon lusta természetű vagyok és ez látszik a blogomon is. Meg olyan kevés az önbizalmam. Őszintén szólva nem vagyok megelégedve a teljesítményemmel. Szóval jól jönne egy kis biztatás,mert már azon gondolkozom,hogy írok egy utolsó,blogzáró részt és nem írom tovább. Kitörölni nem szeretném,mert sok minden fűz ehhez a bloghoz. Igazából ez a blog még ilyen jó sem lenne ha nem lenne egy ilyen kitartó barátnőm,aki rengetegszer mondott ötleteket és addig nem hagyott békén míg meg nem írtam az új részt. Aztán volt egy nagy vitánk ami miatt teljesen elment a kedvem ennek a blognak az írásához. Most hogy téli szünet van és sokat vagyok itthon (de sajnos nem eleget) rávettem magam,hogy írjak. A blog kinézetét is megcsinálom elfogadhatóra. Szóval nem tudom hogy hányan olvastátok ezt el, de megígérem,hogy megpróbálok többször új részt hozni. De azt is megígérem,hogy szilveszterig meg hozom az új részt. Sőt lehet hogy kettő részt. Teljen jól a szünetetek akárhol is vagytok és sose veszítsétek el a reményt,mert én sem fogom. Szóval mégegyszer Boldog Karácsonyt Mindenkinek.