2013. szeptember 12., csütörtök

20. Boldognak lenni jó

Sziasztok!
Hát meghoztam a részt. Remélem tetszik. Kicsit rövid lett,de hát ez van.:D Komizzatok és pipáljatok légyszi. Nektek egy kattintás nekem eggyel több mosoly és bátorítás. :D Hát jó olvasást! :D

Petra szemszöge
Reggel iszonyú fejfájással kelltem. 
-Ahh de fáj a fejem. -ültem fel az ágyban és a fejemet fogtam. Zayn rögtön felkellt és adott nekem fejfájáscsillapítót. 
-Úristen mit csináltunk a múlt éjjel. -fogtam a fejemet a konyhaasztalnál ülve.
-Egy jót buliztatok! Szuperek vagytok csajok. -mondta Harry hatalmas mosolyal az arcán.
-Végülis tényleg jó volt. De azért elkéne menni ahhoz a nénihez és bocsánatot kéne tőle kérni. -mondtam.
-Akkor gyere elmegyünk. -állt fel Zayn.
-Várj! Szerintem Orsinak is jönnie kéne. -mondtam.
-Jó akkor menjünk fel érte. -mondta Zayn ám ekkor Louis jött be a konyhába.
-Hagyjátok hagy aludjon. -mondta és kinyitotta a hűtőt. Felöltöztünk Zaynnel és elindultunk a  nénihez. Becsengettünk és szerencsére hamar kinyitotta az ajtót.
-Maga mit keres itt?? -kérdezte unottan.
-Csókolom. Csak bocsánatot jöttem kérni. Elnézést a tegnap estéért,tudja kicsit elszaladt a ló velünk. -mondtam. Pár percig gondolkozott,mi meg vártuk a választ.
-Nagyi kik azok?? -szaladt ki a házból egy gyönyörű kislány. Szép kék szeme csillogott ahogy a napfény belesütött,mogyoró barna hajában a szélbelefújt mikor kiért az ajtóba. 
Egy percre elgondolkoztam azon hogy hogy nézne ki a mi gyerekünk. Szép szőkés barna haja lenne és  talán barna szeme lenne mint az apjának. Ha lány lenne akkor balett táncos ha fiú akkor focista. 
-Kicsim! -szakította meg a gondolataimat Zayn.
-Igen?? -kérdeztem. Mire a kislányra mutattot aki a nagymamája mögül kukucskált rám.
-Szia! -gugoltam le elé.
-Szia. -mondta halkan.
-Mi a neve?? -kérdeztem a nagymamájától.
-Isabella. -mondta a nő.
-De szép neved van! -mondtam Bellának.
-Köszönöm! -mondta félénken.
-Ne félj tőlem,gyere. -mondtam és felé nyújtottam a kezem. Óvatosan megfogta a kezem és odajött hozzám. Egyszer csak a nyakamba ugrott és erősen megszorított. Majd elengedett és befutott a házba. Ránéztem Zaynre akinek levakarhatatlan mosoly volt az arcán. Majd a nénire néztem aki megmerevedve bámult engem.
-Mi történt?? -kérdeztem.
-Isabell elvesztette a szüleit és én örökbe fogadtam és úgy neveltem,mint az unokámat...miután befogadtam nagy nehezen engedett csak a közelébe...és ha jön valaki vendégségbe vagy az utcán  találkozunk valakivel attól fél és nem enged rajtam közel senkit közel magához. De ez amit most veled csinált az különleges volt. -fejezte be a mondatot.
-Sajnálom a szüleit. -mondtam.
-Gyertek be had hívjalak meg titeket egy teára és tegyünk leplet a történtekre. -mondta mi meg bementünk a házba. 

Orsi szemszöge

Reggel arra keltem,hogy zúg a fejem. Lejátszodtak előttem a történtek. Pia,kiabálás,őrs,Louis. 
-Úristen. -ennyit tudtam csak mondani. Megfogtam egy párnát és elkezdtem püffölni a fejem vele. Egyszer csak nyílt a fürdőajtó és Louis lépett ki egy szál boxerbe. Nagyon szexin nézett ki. Nem tudtam leveni róla a szemem. Odajött hozzám és a kezembe nyomott egy pirulát és egy pohár vizet. Lenyeltem majd felé fordultam. Sokáig  csak egymást néztük majd megszólaltam.
-Hiányzol. -csúszott ki a számon véletlenül. Louis elkerekedett szemmel nézett rám. Majd egyre közelebb jött felém mikor már pár centire voltunk megszólalt.
-Kérlek bocsáss meg nekem. -suttogta.
-Olyan hülye ,bolond,idiót vol... -folytatta volna de egy csókkal belé folytottam a szót. Úgy csókolt mint még soha. Nagyon jó volt újra érezni a csókjának ízét,ölelésének melegségét, közelségének biztonságát.
-Szeretlek. -mondta közben úgy ölelt mintha sose akarna elengedni.
-Én is. -ásítottam. 
-Aludj még egy kicsit. -mondta és megpuszilta a fejem.

*****
Arra kelltem,hogy mozog az ágy. Hirtelen kipattantak a szemeim és úgy felpattantam,hogy megszédültem.
-Meséljél csak! -bújt az arcomba Petra,miután abba hagyta az ugrálást.
-Mit?? -kérdeztem mosolyogva.
-Úgy hallotam megint összejötettek. -mondta.
-Honnan tudod?? -kérdeztem.
-Louis azonnal letámadott minket amint beléptünk az ajtón és boldogan mesélte,hogy mi történt. Ja ás közben még ugrált is mint egy gyerek. -röhögött. Mire én is felnevettem.
-Hát igen. Kibékültünk. -mondtam.
-Szupi. Képzeld elmentünk Zaynnel a nénihez. Tudod ahhoz akit zaklattunk. -nevettet,mire bólintottam.
-Megbocsátott nekünk és képzeld van egy cuki örökbe fogadott unokája. -mondta. 
-Jaj Petra olyan hülyék voltunk tegnap. -nevettem.
-Tudom. -mondta.
-Na és veletek mi van?? -kérdeztem.
-Képzeld ma este Zaynnel elmegyünk a hídhoz megnézni a tűzijátékot. -mondta.
-Jaj az tök jó. -öleltem meg.
-Ti nem jöttök el?? -kérdezte.
-Nem. Menjetek csak ketten. -mondtam majd együtt lementünk a konyhában. A fiúk már nem voltak itthon. 

Petra szemszöge
Hát elérkezett az este. Felvettem egy kényelmes ruhát majd elindultunk a hídhoz. Felmentünk egy domra és Zayn leterített egy pokrócot,majd ráfeküdtünk. Fejemet Zayn mellkasára hajtottam,ő meg átölelt.Elkezdődőtt a tűzijáték és ilyen boldog még sose voltam. A szerelememmel voltam és egy gyönyörű túzijátékot néztünk. Ez az este bekerült a 10 legszebb pilllanataim listámba.